Magyar űrkutatók és találmányaik, amelyekről kevesen tudnak
Kapu Tibor volt a harmadik magyar, aki az űrben volt. Viszont azt tudtátok, hogy számos magyar találmány kapcsolódik az űrtevékenységekhez. Olyan találmányok ezek, amelyek nélkül más űrutazók, kutatók nem tudtak volna tovább lépni a kutatásokban. A teljesség igénye nélkül felsorolunk nektek egy párat!
- Pille dózismérő
Ez a magyar találmány a magyar űrtevékenység egyik legsikeresebb műszere. Az 1970-es években fejlesztett eszközzel lehetett a világűrben megmérni a kozmikus sugárzás dózisát, ezzel segítve az űrhajósok sugárvédelmét. Ahogy a képen is látszik, Farkas Bertalan az első magyar űrhajós is használta a Pille dózismérőt.
- Masat – 1 – a magyar műhold
Magyarországnak is van, illetve csak volt saját műholdja. A 10x10x12 centiméteres 1 kilogrammos pikoműhold 2012-ben állt Föld körüli pályára. Ezt a kis műholdat a BME tanárai és hallgatói építették, és közel három évig működött. Ez azért is érdekes, mert felülmúlta a néhány hónaposra tervezett élettartalmát, Későbbiekben még más pici műhold is pályára állt, köztük a SMOG- P , amely elsőként készített elektroszmog térképet a bolygónk körül.
- Elektromos buszok
Pavlics Ferenc – NASA – díjas mérnök, három égitestre tervezett járműveket. A holdra a Lunar Roving Vehicle-t a Marsra a Sojourner-t, majd a Spirit-et és az Opportuny-t a földre.
A kocsik a Hold felszínén kiválóan mozogtak, oldalirányban sem borultak fel és még az extrém időjárást is jól bírták, azaz a minusz 160 és a plusz 125 Celsius fokos hőmérsékleti különbséget. Érdekessége még a busznak, hogy Pavlics Ferenc összecsukhatónak tervezte meg a buszt, így könnyen szállítható volt és kis helyen is elfért.
- Marsjáró
A Marson közlekedő kis Marsjáró is Pavlics Ferenc nevéhez köthető, amelyet szintén ő tervezett. A Sojourner 65 centiméter hosszú, 48 centiméter széles és 30 centiméter magas, 10,5 kilogrammos jármű. A napelem alatt kaptak helyet az elektronikus mérőeszközök, a tölthető akkumulátorok és a hőszabályozást biztosító berendezések. A jármű a tervezett 7 helyett végül 83 napig működött. Összesen 550 képet készített, 15 kőzet- és talajkémiai elemzést végzett, továbbá rengeteg hasznos információt szolgáltatott az időjárási körülményekről. Utoljára 1997. szeptember 27-én sugárzott adatokat.
- Telerobotika atyja
Az új tudományág atyja szintén a magyar NASA- díjas, Bejczy Antal professzor volt. Az általa vezetett csoport készítette el a Sojourner irányítórendszerét. A marsjáró kettős irányítású volt, egyrészről fogadnia kellett a földi utasításokat, amelyek a Föld és a Mars egymáshoz viszonyított helyzetétől függően, 10-15 perc alatt érkeztek a vörös bolygóra.
Összességében a magyar űrhajósok mellett sok-sok kutatónak, professzornak köszönhetünk korszakalkotó találmányokat, fejlesztéseket, amelyek nélkül a mai űrkutatás nem tudott volna ennyit fejlődni.
A cikket a Közlekedésbiztonsági rajzpályázatot kiíró KÖBE Biztosító támogatta.
